Nagyon ritka az olyan történet, mint a hosszúhetényi, ahol egy megroggyant vízimalomból minden eresztékében a minimál jegyében újragondolt étterem lett. 

A 20. század személyes történelme sok esetben a kitelepítések, kisajátítások, veszteségek mentén írható le. nagyon ritka az olyan történet, mint a hosszúhetényi, ahol egy megroggyant vízimalomból minden eresztékében a minimál jegyében újragondolt étterem lett. szép példájaként annak, hogyan lehet szívvel és ízléssel tovább vinni a családi örökséget.

Fotó © Jáger Viktor és Szindbad

A molnárdinasztiában a mesterség szála már megszakadt, de a malom – amíg volt víz – vándormolnárokkal még működött. De a ma Észtországban élő, Pécsett nevelkedett Ásványi Rita már csak játszóhelyként emlékezik rá, ahol a hosszúhetényi nagyszüleinél töltött nyarakon sokat bújócskázott. A két lakószoba még 2010-ben is használható volt, de a 600 négyzetméteres épületegyüttes ipari része igencsak tönkrement, mire megörökölte.

Fotó © Jáger Viktor és Szindbad

Élve a kulturális örökség bemutatására és védelmére kiírt pályázaton nyert támogatással, a nemrég Príma Primissima-díjra jelölt építészt, Pelényi Margitot kérte fel, hogy a malom ipari műemlék-jellegét megőrizve éttermet alakítson ki benne. „Tervezői szemmel nézve az egész szinte rom volt, a malmot úgy kellett megfejteni belőle – emlékszik vissza a tervező a kiinduló állapotra –, de a családi történet szépsége megragadott. A fő feladat az volt, hogy a malmi részekbe úgy tudjunk éttermi funkciót telepíteni, hogy az eredeti elemeket ne puszta díszletekként
őrizzük meg, hanem új funkciójukban fogalmazzuk újra. Kevés volt az olyan egység – mint például a füstölő, a kenyérsütő kemence
vagy a kültéri „pottyantós” –, amelyet eredeti szerepében meg lehetett hagyni, patinás külsővel, de a modern igényeknek megfelelő felszereléssel. A tulajdonossal együtt úgy gondoltuk, hogy minden, ami új beépítés, az a puritán skandináv belsőépítészet stílusjegyeit viselje, szerethető legyen, és harmonikusan ellenpontozza az ipari műemléki jelleget.”

Fotó © Jáger Viktor és Szindbad

Ásványi Rita is határozottan elutasította, hogy skanzent építsenek, egyetértett a praktikus minimál design vonallal. „Nagyon masszív felújításra volt szükség – mondja –: a házat a tartófalakig vissza kellett bontani, a vályog és terméskő falakat alá kellett alapozni, ettől az egész folyamatot dinamikus gondolkodás jellemezte. Ha leomlott egy fal, nem automatikusan építettünk helyette másikat, hanem újragondoltuk a teret. ”Mire mindez elkészült, a féltve óvott ősfák – amelyekről a nevét is kapta az Almalomb étterem – jórészt elpusztultak, ettől sajnos megváltozott a hely jellege. De ahogyan a malom az Al-MALOMbban, a hajópadló a bútorokban, úgy élnek tovább a fák a veranda tetőszerkezetébe beépülve.

Tervező: Pelényi Margit
Fotó: Jáger Viktor és Szindbad
Szöveg: Mihalicz Csilla

A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON Deco 2016/3. lapszámában. 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A kör négyszögesítése

A kör négyszögesítése

Szabályos geometriai alakzatok az építészetben.

Amikor Árpád-kori malomjátékot találtak Hódmezővásárhelynél

Amikor Árpád-kori malomjátékot találtak Hódmezővásárhelynél

A 11-12. századi épület padlójába karcolt játék egy homokbányából került elő még 2009-ben.

Így lesz álomotthon egy malomépületből 

Így lesz álomotthon egy malomépületből 

A géderlaki Becse malom remek példa arra, hogyan lehet luxuslakást kialakítani egy korábbi gazdasági épületből.

Hirdetés