Egy japán építész vigvamot épített az erdőben, csak éppen nem indiánok laknak benne, hanem nyugdíjasok.

Ha idősek otthonára gondolunk, akkor általában olyan emberek jutnak eszünke, akik leginkább azért költöznek ilyen intézményekbe, mert egész napos ellátásra szorulnak. Ennek a gondolatmenetnek adott egy csavart két japán nő, akik a szociális otthont nemcsak jelentésében, de kinézetében is újradefiniálták. Szükség is van erre, hiszen Japán társadalma gyorsan öregszik, amely a meglévőek mellé újfajta válaszokat is kíván.

Idősek otthona kicsit másképp

Az épületeket látva az ember úgy érezheti magát, mintha egy tündérmesébe cseppent volna Középföldén, vagy éppen Winnetou apacsai közé. Ha kilépünk a mesevilágból, akkor a kunyhók úgy néznek ki, mint egy ötletes játszótér, de a tokiói építész, Issei Suma nem gyermekeknek tervezte az épületet, hanem egy kis japán közösség idős lakói számára. A JIKKA névre keresztelt komplexumot Shizuoka prefektúrában alakították ki, fából készült szerkezetével váratlan mesebeli oázist nyújt a japán vidéken. A cél az volt, hogy étkezést, szállást és ápolást biztosítsanak az időseknek, mindezt az egyszerűség jegében és olyan környezetben, amely test, lélek és elme gyógyulását egyaránt szolgálja. Issei Suma alkotását sokan az öregedés egyik legszebb építészeti mintájaként tartják számon.

Suma az épületről úgy nyilatkozott, hogy kicsit olyan, mint egy egyszerű kunyhó, kicsit meg mint egy felszentelt kápolna. 

A JIKKA tervezésével két, a hatvanas éveiben járó hölgy bízta meg az építészirodát, az egyikük szociális munkás, a másik pedig szakács, közös bennük, hogy mindketten szerettek volna tenni valamit a közösségükért. A két hölgy napközben konyhát és kávézót üzemeltet a JIKKA-ban, este pedig ételt szállít ki a helyi közösség nyugdíjasainak. Az étteremben helyi alapanyagokból készült ételeket kínálnak. A Jikka egyébként japánul igazi otthont jelent, a helyet, ahova mindig mehetsz, ahol mindig szívesen fogadnak.
A spirál alakú medence

Az öt összekapcsolt kunyhó együttese 100 négyzetméteres területen helyezkedik el, azonban számos funkciót magába foglal: egy tágas konyha, amely az épület szíve, vendégszoba az ápolást igénylőknek, de van egy kis spirál alakú medence is benne, amelynek tervezésekor a kerekesszékkel közlekedőkre is gondoltak. Az indián sátrakra hajazó épület külső felületét világos színű faburkolat borítja, nagy, lekerekített ajtókat és ablakokat szúrtak be, a belső terek pedig betonból készültek, fa tetőgerendákkal.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Hópelyhet idéz és a várost is szervezi egy új reptér Kínában

Hópelyhet idéz és a várost is szervezi egy új reptér Kínában

A harbini reptér leendő hármas terminálját az ember, a természet és a helyi igények funkcionális kiszolgálására tervezte a MAD Architects.
Meglepő a LEED-minősítésű projektek országonkénti toplistája

Meglepő a LEED-minősítésű projektek országonkénti toplistája

Közzétette a LEED-minősítésű épületek országonkénti toplistáját a WGBC (World Green Building Council). Kína első helye talán kevésbé meglepő, de bőven vannak érdekességek a mezőnyben.

Végiglapozhatjuk Paul Klee jegyzetfüzeteit

Végiglapozhatjuk Paul Klee jegyzetfüzeteit

A Zentrum Paul Klee ingyen elérhetővé tette a svájci grafikus 3900 oldalnyi jegyzetinek jelentős részét. Klee ezen jegyzetek alapján tanított a Bauhaus-iskolában az 1920-as években.
Hirdetés