Színház és mozi a Bethlen téri bérházban

90 éve tartották az első előadást a Bethlen téren.

90 évvel ezelőtt épült meg a Bethlen tér ikonikus bérháza, mely építtetői után a Rákosi-udvar elnevezést kapta. A földszinten található színház nyitóelőadása 1929. november 29-ére esett, 1937-től azonban már filmvászon vette át a színpad helyét és a helyiség egészen a nyolcvanas évekig moziként működött.

A rombusz formájú Bethlen téren, az egykori Izraelita Siketnémák Országos Intézete (ma McDaniel College nemzetközi főiskola), a Péterfy Sándor Utcai Kórház és az Állatorvostudományi Egyetem szomszédságában található 90 éves bérházon tekintélyes kora ellenére sem fogott az idő vasfoga, megépülése óta szinte semmit sem változott. A terveket Reiner Dezső készítette Rákosi Jakab és felesége, Weiller Berta megrendelésére, nekik köszönheti a bérház a korábban a homlokzaton is szereplő „Rákosi-udvar” elnevezést. 

Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

A hatemeletes épület két belső udvarral és több felvonóval is rendelkezett, melyek még a „szakkörökben is feltűnést keltettek” modernségükkel. A bérház építőmestere, Wellisch Tibor „mindent elkövetett, hogy e műszakilag nehéz feladatot minden igényt kielégítően” oldja meg – írja a Színházi élet 1929-es száma. Az épület eredeti terveiben egy mozi szerepelt, végül helyette színháztermet alakítottak ki a földszinten.

Fókabunda a gázszagban

Az Est lap 1931 februárjában egy különös öngyilkossági kísérletről számol be a Bethlen tér 3-ban. A lakók terjengő gázszagra lettek figyelmesek az épületben, végül a házfelügyelő az egyik földszinti lakásban találta meg a szag forrását, ahol a 28 éves elvált tisztviselőnő selyemingben feküdt fókaprémén, kinyitott gázcsapok mellett, ám a házmester hamarabb érkezett a vártnál, így Hollósiné Klopfer René életét meg tudták menteni.

Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

Az épülethez eredetileg két kisebb manzárdtetős árusító pavilon tartozott, melyekből ma már csak az egyikkel találkozhatnak a járókelők. A háború előtt a bódéban trafik működött, ma a szemfülesebbek napközben Szász Péter órásmestert csíphetik el, aki mindig szívesen beszélget az érdeklődőkkel. A másik pavilont – melyben cipészet működött – a második világháborúban tette a földdel egyenlővé egy, a bérház elé csapódott bomba. A háború alatt egy gépfegyverállással bővítették ki az épületet. Az összecsapások során az ablaküvegek betörésén kívül nagyobb kár nem érte a bérházat. Sajnos, a lakókról ugyanez nem mondható el, Band Sándor és Kertész Tivadar emlékét egy-egy járdába helyezett botlatókő őrzi.

Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

A Színház

A főként munkások által lakott „Csikágó városrész” színházában, vagyis a Bethlen Téri Színpadon a függöny 1929. november 29-én libbent fel először. Az intézmény első igazgatója – a korábban az Apollóban és az Omnia Kabaréban is tevékenykedő – Fekete József volt, a művészeti vezetéssel Dezsőffy Lászlót bízták meg.

„A színház közönsége többet kapott, mint amit várt, de nagy meglepetés érte az építőművészet jelentős faktorait is, akik egy minden izében ötletesen megkonstruált színházat kaptak” – olvasható a Színházi Élet 1929-es számában, mely részletesen felsorolja a vállalkozókat és iparosokat, aki részt vettek a bérház részleteinek tökéletesítésében.

A színház repertoárja kezdetben elsősorban a könnyed szórakozásra fókuszált, így kabarékból, operettekből és táncelőadásokból állt. Az évek múlása némi műfaji változást hozott a társulat életében, a zenés vígjátékok mellett tragédiák is megjelentek, a harmincas évek elejétől erősödő antiszemitizmust ellensúlyozni kívánó, könnyedebb, a társadalmi különbségeket elsimítani igyekvő előadásokat tűztek színpadra, azonban akadt köztük olyan is, amit 3 nappal a bemutató után betiltottak. 1935-ben a mai Madách Színház egykori társulata költözött be az épületbe, ekkor nagymértékű felújításokba fogtak, azonban az anyagi gondokkal küszködő színházon már nem lehetett segíteni, 1936-ban csődbe jutott.

Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

Egy csipetnyi Amerika – Hollywood Csikágóban

1937-ben Hollywood Filmszalon néven nyílt meg a Bethlen téri mozi a színház helyén. „A világ filmfővárosa mindenki tudomása szerint Hollywood, de a magyarországi mozik közül még egyik sem használta fel ezt a mindenki által ismert nevet a címében. Hollywood-kávéház, fagylaltszalon és egyéb intézmény már van Budapesten, de filmszínház még nincs ezzel a címmel. Hollywood presztízsének és népszerűségének járó elismerést jelent tehát az, hogy a közeljövőben megnyílik végre Budapesten is a Hollywood-Filmszalon. A régi Bethlen-téri Színház helyiségét alakították át mozi céljaira és a legmodernebbül szerelték fel. A Hollywood-Filmszalon eleganciája valóban a szalon benyomását fogja kelteni és így a mozi Budapest legszebb kismozgószínháza lesz” – számol be a funkcióváltásról a Budapesti Hírlap 1937 áprilisában. A funkcióváltás némi átalakítást is megkövetelt, a munkálatok Asztalos Béla és Szűcs Jenő építészekhez fűződnek, az egyik 1937-es Budapesti Hírlap még a technikai újdonságokat is részletesen ismerteti:

„Ez lesz ugyanis az első alkalom, amikor egy kis színházban a Telefongyár által felszerelt új találmány: a Wide Range (széles skála) fogja közvetíteni a hangot a közönségnek. Székely Sándor mérnök előírásai szerint ugyanis olyan új hangleadóberendezést szereltek fel a Hollywood-Filmszalonban, amelyben külön hangszóró dolgozik a mélyhangok, magas- és a középhangok részére.”

Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont

A mozi végül az 1980-as évek végéig működött Hollywood, Bethlen Filmszínház, végül Bethlen mozi néven, ezután a vászon helyét ismét színpad és a színészek élő játéka váltotta. Azonban ez az időszak sem tartott sokáig, a ’90-es évek elején elsősorban próbateremként és raktárként használták. A színházat a Közép-Európa Táncszínház élesztette újjá 1997-ben, 2012 óta pedig befogadó színházként működik.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Mozdony a Fővámpalotában

Mozdony a Fővámpalotában

145 éves a Corvinus régi épülete.

Várnay Marianne, az első női építészhallgató

Várnay Marianne, az első női építészhallgató

Száz évvel ezelőtt szinte nyilvános lázadásnak számított egy nőnek az építészet felé kacsintgatni, ma külön programmal hívogatják a lányokat a mérnöki és tudományos pályákra.

Az első hazai mérnök doktor emlékére

Az első hazai mérnök doktor emlékére

95 évvel ezelőtt hunyt el Zielinski Szilárd, a vasbeton építészet hazai hírnöke, többek között a margitszigeti víztorony megálmodója.

Hirdetés