Online kiállítás nyílt Gonda Károly életművéről

Gonda Károly izgalmas szereplője a hazai építészet történetének, a Charles Henry Gondaként ismertté vált építészről ugyanis két éve derült ki magyar származása. A 2018-as sanghaji V4 Építészeti Fórumon vált világossá, hogy Hudec László mellett egy másik magyar származású építész is hosszú évekig élt és dolgozott a kínai nagyvárosban olyan jelentős épületekkel gazdagítva azt, mint a Cathay Mozi, a Sun Sun Áruház, a Capitol Színház, a Bank of East Asia, vagy a Bank of Communications.

Gonda Károly sanghaji, EzraRoad-i irodájában az 1920-as években / © George Fedoroff

A felismerést követően a Magyar Építőművészek Szövetsége és Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa Baldavári Eszter művészettörténész bevonásával jelentős kutatómunkával tárta fel C. H Gonda, azaz Gonda Károly életművét, emellett pedig élettörténetét is. A feltárás eredményeként készült el a Gonda – Sanghaj ultramodern magyar építésze című album, melyről mi is beszámoltunk.

A novemberben azonos címmel nyílt online kiállítás a szélesebb közönség számára is elérhetővé és megismerhetővé teszi Gonda életművét.

Baldavári Eszter, a kiállítás kurátora, koncepciója szerint hat téma köré szervezte a tárlatot. Bevezetésként Gonda életét és persze felfedezésének szenzációszámba menő történetét ismerheti meg az érdeklődő. Majd épülettípusok mentén lehet közelebb kerülni a sanghaji magyar építész munkásságához. Ily módon üzletházai, filmszínházai és pénzintézetei kerülnek a középpontba, illetve oktatási épülete, a Seymour úti zsidó iskola. A kiállítás által Gonda művészeti hitvallása is megismerhető. Ezt egy 1929-es Sanghai Sunday Times-ban publikált cikke támogatja meg, melyben ADNOG álnéven (Gonda megfordítva) fejti ki véleményét a modernizmusról. 

Baldaváritól megtudtuk, hogy munkáját nagyban segítették a Gonda családjától származó információk. Egyik unokájának memoárjából kiderül például, hogy

az építész minden reggel hét órakor a lovardában kezdte a napot.

Victor Sassoon üzletember kapcsolatban állt az építésszel, sőt közös hobbijuk a lovaglás volt, amelyről Sassoon számos, a Getty Museum által őrzött fotója tanúskodik. Gonda ezen vonzalma ismeretségi hálójának kiterjedtségét is segítette, a lóverseny ugyanis sokak kedvelt sportja volt. 

A Kelet Ázsiai Bank a Middle Sichuan Road-on / Foto: Shao Feng (ECADI)A Kelet Ázsiai Bank bejárata / Foto: Shao Feng (ECADI)

Arra a kérdésünkre, hogy miként találkoznak Gonda építészetében az európai gyökerek a kínai építészet hagyományával, azt a választ kaptuk a kurátortól, hogy Gonda idejében Sanghaj már globalizálódó város volt, ami építészetében is megjelent. Ily módon a magyar építész által tervezett art deco épületek nem lógtak ki a sorból. A díszítőelemekben azonban felfedezhetők a kínai népművészet sajátosságai. Sanghaj egykor halászfalu volt, a halászathoz szükséges kosarak hozzátartoztak a város életének mindennapjaihoz. A fonott kosarak geometrikus mintázata több épületen is megjelenik. Az épületeken fellelhető díszítőelemek aszimmetriáját a kosarak csomózásának aszimmetriája magyarázza – mondja a kurátor.

Az online megtekinthető Sanghaj ultramodern magyar építésze című kiállítás csak az első állomása a tárlatnak. A kiállítás szervezői és a kurátor tervei szerint ugyanis jövő év elején fizikai valójában is létrejön majd a kiállítás a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ falai között a Városligeti fasorban. A koronavírusra való tekintettel továbbra is virtuális módon lesz elérhető, azonban megújult formában, illetve várhatóan videós tartalmak is társulnak majd a „körbejárható” kiállítási anyaghoz. Bízunk benne, hogy mielőbb személyesen is látogatható lesz nemcsak ez, hanem a város többi kiállítása is!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Fantasztikus album készült Sanghaj ismeretlen magyar építészéről

Fantasztikus album készült Sanghaj ismeretlen magyar építészéről

Gonda Károly jelentős épületekkel járult hozzá Sanghaj világhírű art deco örökségéhez.

Betonhidat nyomtattak Sanghajban

Betonhidat nyomtattak Sanghajban

Két robotkaros 3D nyomtatóval, mindössze 450 óra alatt nyomtattak egy több mint 26 méter hosszú gyalogoshidat Kínában. A számítások szerint a hagyományos építésnél 33 százalékkal került kevesebbe printelni. 

Hudec és a kínai metropolisz

Hudec és a kínai metropolisz

A budapesti Hudec-hagyatékból nyílik kiállítás Sanghajban.

Hirdetés