A 84. életévében elhunyt operatőr családi házát a maga területén szintén ikonikus életművet hátrahagyó ifj, Janáky István tervezte.

Az érték-alapú szemlélet egy alkotó művész számára nyilvánvalóan nem csak a szakmára vonatkozik, az élet minden területét áthatja – értékes ember hasonlóan értékes alkotóval tervezteti a házát. Ragályi Elemér budai családi házát ifj. Janáky István tervezte – „similis simili gaudet”. A tipikusan „Janákys” ház képeinek és történetének felidézésével emlékezünk az 1945, a Régi idők focija, a Bástyasétány 74, a Ripacsok, a Hazudós Jakab, a Raszputyin és sok egyéb emlékezetes film operatőrére. 
 

 

Ragályi Elemér (1939-2023) a magyar filmgyártás hőskorának két évtizedében szinte minden jelentős rendezővel forgatott. A Kossuth és Balázs Béla-díjas operatőr a rendszerváltás után nemzetközi produkciókban, világsztárokkal dolgozott, az amerikai zöldkártyát azonban visszautasította, hitt abban, hogy Magyarországon a szabadsággal együtt a kulturális felvirágzás is beköszönt. Nyolcvan évesen adott interjújában nem rejtette véka alá csalódottságát és markáns véleményét a félrecsúszott rendszerváltásról és a félelemre alapozó, manipulatív politikai populizmusról, amelytől mi sem állhat távolabb, mint az a minőségben kompromisszumot nem ismerő szemlélet, amelyet életműve képviselt. Egyik utolsó munkájának, Török Ferenc 1945 című filmjének fekete-fehér képi világa olyan erős, hogy az amúgy is fajsúlyos mondanivalót feldolgozó alkotás szinte némafilmként ég a néző szemébe és agyába. 

Nincs abban semmi meglepő, hogy egy a szó legtisztább értelmében értelmiségi alkotó hasonlóan kérlelhetetlen állhatatossággal gondolkodó építészt kért fel otthona megtervezésére. Janáky István (1938-2021) egy interjúban így vallott erről:

 

 

– Hogyan határozta el, hogy a középületek és ipari épületek után áttér a családi házak tervezésére?

– Egy operatőr barátom megkért, hogy tervezzem meg a házát. Arra gondoltam, ha meg tudunk egyezni, vagyis neki is tetszik, amit én tervezek, és engem is kielégít a munka, és nem kényszerít rám olyan dolgokat, amelyek fájdalmasak, akkor megtervezem a házát. Ezek után következett az egy hónapos – „próbaházasság”, az a beszélgetés-sorozat, amely közben folyamatosan lerajzoltam, mit gondolok, ő pedig folyamatosan reagált rá. Sokat változtattunk a rajzokon, s közben ő is látta, hogy egyre inkább megvalósulnak elképzelései, én is megnyugodtam, hogy olyan házat építhetek, amely nekem is tetszik majd. Megterveztem a házat, és némi kínok közt sikerült az önkormányzattal is engedélyeztetni. A ház ugyanis ferdén áll a telken, és ezt sehogy sem tudta, sehogy sem akarta az önkormányzat elfogadni…

 

 

– Mi indokolta a szokatlan elhelyezést?

– Egyrészt a benapozás, másrészt a telek, amely nem túl nagy, s ha középre helyezem az épületet, párhuzamosan a telekhatárokkal, minden oldalról legfeljebb egy keskeny kis kert maradt volna körülötte. Így viszont két nagyon kellemes háromszögletű kertet sikerült kialakítani, közepükön egy-egy fával, jó arányokkal. Az elkészült ház mindkettőnknek örömére szolgált. A továbbiakban pedig vérszemet kaptam, s egyre több magánmegrendelésnek tettem eleget. Segített ebben a felépült ház is, amely sokaknak megtetszett, én pedig – éppen a napokban állapítottam meg – , szinte ugyanazt a házat tervezem meg más és más variációban, és minden esetben eljátszom az egy hónapig tartó próbaházasságot. 

(A Mi Otthonunk, Fekete Judit interjúja)

 

 

A ház a szikárabb Janáky-épületekhez képest érzelmes, majdhogynem romantikus, nem véletlenül írja róla a 2019-ben helyi védelem iránti előterjesztés mellékleteként készült értékleltár a stílus rovatba: vernakuláris. A leltárt készítő véleménye szerint:

A saroktelken álló lakóépület pozicionálása egyértelműen eltér a környezetében található lakóépületekétől, ugyanis mintegy 30 fokkal elfordított így gyakorlatilag a ház minden egyes homlokzata egy égtáj felé néz. A ház megjelenése is eltér a környezetében található épületektől, anyaghasználatát tekintve terméskő, építőlemez és fa alkotja. A ház homlokzata is egyedi a váltakozó méretű, osztású nyílászárók és tömör sötétítő fatáblák egyedi hangulatot kölcsönöznek neki. A ház tömege nem túl mozgalmas, csupán a déli oldalon töri meg egy az emelet tetősíkjából kilépő ferde előtető. A ház további tagolásáról a zöld színű festett „lizénák” gondoskodnak, amelyek igazodnak a nyílások méreteihez. A belső terek, az alaprajz a tervező és a megbízó hosszantartó, bensőséges egyeztetésének eredménye. A tört tengelyű közlekedők, a különböző nyúlványokkal toldott szobák előre megbeszélt, s funkcionálisan igazolt döntések megvalósulásai.  

 

 

Ragályi Elemér halálával a ház immár duplán méltó arra, hogy az utókor eredeti állapotában megőrizze, mint két kivételes egyéniség szellemi találkozásának mementóját.  

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Ragályi Elemérre emlékezünk

Ragályi Elemérre emlékezünk

A 84. életévében elhunyt operatőr családi házát a maga területén szintén ikonikus életművet hátrahagyó ifj, Janáky István tervezte.

Sportcentrum Zürich mellett

Sportcentrum Zürich mellett

Az ABB „Kőbe zárt zene” sorozatának legújabb része a svájci Sportzentrum Kerenzerberget mutatja be

Korszerű városi hotelként kel új életre az egykori Pannónia Szálló épülete

Korszerű városi hotelként kel új életre az egykori Pannónia Szálló épülete

Hosszú hányattatás után végre megújul a századfordulós magyar építészet szecessziós gyöngyszeme 

Hirdetés