A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ kiállítása a Pesti Vigadóban

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) fenntartásában működő Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) a hazai műemlékvédelem 150 éves fennállásáról a rendszerváltozás óta nem látott, nagyszabású kiállítással emlékezik meg a Pesti Vigadóban.
 


Az 1872-ben életre hívott Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának megalakulása jelenti a hazai intézményes műemlékvédelem működésének elindulását. A 2022. szeptember 14-től látogatható időszaki kiállítás méltón adózik a hazai műemlékvédelem története előtt.

„A 150 éves jubileumi emlékév jó lehetőséget teremt arra, hogy a Kárpát-medence legtekintélyesebb műemlékvédelmi gyűjteményét felhasználva mutassuk be a hazai intézményes műemlékvédelem történetét. A Pesti Vigadóban megtekinthető tárlaton intézményünk számottevő építészettörténeti és műemlékvédelmi gyűjteményének jelentős része is megjelenik” – mondta el Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója.

A két szinten, mintegy 600 négyzetméteren elhelyezkedő, megközelítőleg 700 dokumentumot felsorakoztató kiállítás nem csupán kronologikus módon dolgozza fel a hazai műemlékvédelem történetével kapcsolatos legfontosabb jelenségeket, kérdéseket és problémákat; újszerűségét az adja, hogy a műemlékvédelem hazai történetét a kezdetektől napjainkig a friss kutatási eredményekre támaszkodva probléma-centrikusan, tematikusan tárgyalja.

 

Nógrádsáp, r. k. templom, Sedlmayr János akvarellje, 1953.Esztergom, Palotakápolna, Lux Kálmán, é.n. [1930 körül]


A kiállítás első részében fényképes tablókon jelennek meg a különböző műemléktípusok, valamint az elmúlt évek díjazott helyreállításai és műemlékes szakemberei, az intézménytörténet és a műemléki védelem története pedig idővonalon követhető végig. Ikonikus és kevésbé ismert helyreállításokon keresztül találkozhatunk az elvek többszöri változásával, a romok konzerválásának lehetőségeivel, illetve a mindenkori kortárs építészet és a műemlék viszonyával. A tárlat rámutat az elméleti rekonstrukciók jelentőségére, továbbá a műemlékvédelemnek a társadalomhoz, illetve a politikához fűződő viszonyára is. 

 

Zsámbék, Arányi Lajos 1876


A kiállítás „zászlóshajói” két középkori eredetű, jelentős műemlék: a pannonhalmi bencés főapátság és a templom együttese, valamint a visegrádi Salamon-torony. Mindkét épület helyreállítás-történetét végigkövethetjük a műemlékvédelem alapításától egészen napjainkig, így számos kuriózumnak számító részlet vagy jelenség is előkerül. Ilyenek például a pannonhalmi templombelső és a kerengő 1859-es állapotát dokumentáló, fotórealisztikus pontosságú ceruzarajzok vagy a Salamon-torony 1945 utáni kiépítési tervei, amelyek a korabeli építészet eszköztárából merítve „korszerű” megjelenést biztosítottak volna a romnak.

A műemlékvédelemben tevékenykedő szakmák együttműködését a tari római katolikus templom helyreállításán keresztül ismerhetjük meg, végigkísérve a folyamatot az ásatástól az épületben népszerűsítő céllal rendezett kiállításig és az eredmények publikálásáig. Ez az együttes a mindenkori kutatás és a dokumentálás tárgyi eszközeivel egészül ki, a rom témakörénél pedig a csetényi református templomból származó töredékek között egy értékes Árpád-kori, palmettás faragvány is feltűnik majd. 

 

Győr, Szt. Mihály-szobor helyreállítása, Szakál Ernő, 1955


Az élményszerűséget audiovizuális tartalmak erősítik. A Salamon-torony, valamint a pannonhalmi templom felújításainak eredményeit, az épületek állapotának változásait „mozgó plakátok”, animációk elevenítik meg, a tervtár néhány részletgazdag rajzát pedig egy monumentális vetítés keretein belül mutatják be. Az évforduló alkalmából készített kisfilmben megszólalnak a MÉM MDK munkatársai a műemlékvédelemmel kapcsolatos emlékekről, tapasztalatokról, meglátásokról, amelyhez fényképes tabló is kapcsolódik hatvan néhai szakember portréjával.

A földszinti térben elhelyezett, kifejezetten erre az alkalomra készült központi alkotás szimbolikus módon tárja elénk az ország műemlékállományát. A képekkel és a kísérőszövegekkel ellátott tablókat, továbbá az eredeti dokumentumokat egy, az épület tartószerkezetét (vázát), valamint a műemlékes (felmérési, helyreállítási) munkák során használt állványzatot egyszerre megidéző installációkban helyezték el. 

 


A Kulturális Örökség Napjai, valamint a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében kurátori tárlatvezetésekkel, múzeumpedagógiai programokkal, kerekasztal-beszélgetéssel várja a MÉM MDK az érdeklődőket. Részletek az MMA honlapján.

 

Évszázadok öröksége – A magyar műemlékvédelem 150 éve
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ időszaki kiállítása

Kurátorok: F. Dóczi Erika, Kádár Zsófia, Kovács Gergely
Projektmenedzser: Bakó Zsuzsanna
Tervezés: Dr. Lukács Zsófia, Bodóczky Antal, Flanek Péter
Helyszín: Pesti Vigadó (1051 Budapest, Vigadó tér 2.)
Időpont: 2022. szeptember 14. – november 20., megtekinthető mindennap 10:00 és 19:00 között

 

Forrás: sajtóanyag 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Évszázadok öröksége – A magyar műemlékvédelem 150 éve

Évszázadok öröksége – A magyar műemlékvédelem 150 éve

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ kiállítása a Pesti Vigadóban

Interdiszciplináris gondolkodás és hibrid kommunikáció

Interdiszciplináris gondolkodás és hibrid kommunikáció

Interjú Csizik Balázzsal, az ONION Creative ügynökség és az Urbanum társalapítójával!

Építészek Kelet vonzásában

Építészek Kelet vonzásában

Új felfedezéssel kiegészülve nyílt meg a Gonda Károly életművét bemutató tárlat a FUGA-ban.

Hirdetés