Épület az épületben

Elkészült a HomeWork lakó- és irodakomplexum

• Szöveg: Vakli Tünde
• Fotó: Batár Zsolt
• Olvasási idő: …

Napjainkban a történelmi és műemléki épületek értéknövelő rehabilitációja legalább annyira fontos, kihívásokkal teli feladat, mint az új, modern értékálló épületek létrehozása. A legnehezebb pedig talán ennek a kettőnek az ötvözése, melynek eredményeként olyan izgalmas épületegyüttesek születnek, mint a HomeWork-projekt. Cikkünk az OCTOGON magazin 187-es (2023/7-es) lapszámában.

Még 2020-ban vette kezdetét a Codic Hungary Kft. prémiumkategóriás beruházásának kivitelezése a II. kerület egyik legfrekventáltabb helyszínén, a Margit körút és a Rómer Flóris utca sarkán. A vegyes funkciójú ingatlanfejlesztés keretein belül egy irodáknak és lakásoknak egyaránt otthont adó, exkluzív épületkomplexum valósult meg, a HomeWork azonban ennél jóval több. A projekt valódi érdekessége, hogy Budapest első, 1883-1884-ben emelt iskolaépületének rehabilitációját is magába foglalja.

Az évtizedek óta felújításra váró, kihasználatlan ingatlan a megőrzött vagy rekonstruált műemléki értékeket a mai igényeket kielégítő terekkel kombinálva kapott új, komplex funkciót. 

A HomeWork szövevényes előzményekkel teli keletkezéstörténete egészen 2008-ig nyúlik vissza. Számos változást követően 2013-ban vonták be a projektbe az OK2 Építész Iroda vezető építész tervezőjét, Olbert Krisztiánt, akihez az évek során második projektvezetőként Lendvay Ádám csatlakozott. Annak érdekében, hogy nagyobb hangsúly kerüljön az egykori népiskola műemléki értékeinek megőrzésére, teljes egészében átdolgozták a 2008-as terveket. Ebből kifolyólag a koncepciótervben

alapvetésként került meghatározásra, hogy a régi épületből a lehető legtöbbet megtartsák.

Ez nem csupán műemlékvédelmi, de környezettudatossági és költséghatékonysági szempontból is megalapozott szakmai tervezői célkitűzés volt. Az eredeti szerkezetek nagyobb volumenben történő megtartása építészetileg, tervezésileg ugyan sokkal nagyobb kihívást jelentett, viszont annál izgalmasabb és tartalmasabb végeredményt hozott.

Az értékmegőrzés egyik legfontosabb részeként a régi és új épülettraktusok padlószintjeit a fő használati szinteken teljesen azonosan tartották. Ennek homlokzati kivetülése az új épület vízszintes párkányaiban jelenik meg. Mivel az iskolaépület a legszigorúbb műemléki besorolás alá esik, a projektet különösen szigorú előírásoknak megfelelően kellett kivitelezni. A szabályozás többek között meghatározta a hátsó homlokzati beépítési vonalat, az elülső parkterület helyét és paramétereit, valamint azt is, hogy a régi épületgerinc lehet a külső szerkezet legmagasabb pontja. Ehhez a tervezők úgy alkalmazkodtak, hogy az új tömeg felvette a telek paralelogramma alakját, így a főbejárati homlokzat párhuzamos lett a Rómer Flóris utcával, az új lapostető pedig négy ponton a régi magastetőbe kapaszkodva, attól mégis jól elhatárolódva került kialakításra.
 

A műemlékvédelmi követelmények figyelembevételén kívül a megrendelő határozott elvárásaihoz egyaránt alkalmazkodni kellett. Ilyen kérés volt például az épületben lévő összes funkció egymástól való elszeparálása, aminek a tervezők maximálisan eleget is tettek. Noha az épületegyüttes felső része lakó-, középső része iroda-, alsó kisebb része pedig vendéglátás funkció betöltésére lett tervezve, cél volt az egységes homlokzati megjelenés biztosítása. Ennek oka az épület léptéke, mely nem igényelt komolyabb vertikális tagolást, továbbá a tervezők az iskolaépület logikáját, osztásrendjét kívánták követni, mely szintén nem tagolódik, hanem ugyanazt az elvet ismétli 3 szinten.

A homlokzati vertikális egységesség megteremtése mellett az optimális tömörség és átláthatóság elérése is kiemelt tervezési szempontot jelentett. Kihasználva a paralelogramma jellegű geometriai alakzatot, az új épülettömeg kétrétegű homlokzattal lett ellátva. Ez a hazai viszonylatban aránylag ritkán alkalmazott megoldás egyrészt „összemossa” a funkciókat, másrészt finomabbá, izgalmasabbá teszi az épületet azáltal, hogy milyen szögben lehet látni az egyes lamellákat.
 

Szemből nézve a tömeg átlátható, vagyis a nyugati homlokzat mögött belül látható az egykori homlokzat, illetve a Margit körút felől az elvékonyodó árkádos rész felett az épülettömeg hártyaszerűen átlátszik, miközben ferde látószögből szemlélve a lamellák „tömör” tömeget képeznek, ezáltal rokonságba kerülve a szomszédos épületekkel. Míg kívülről csak helyenként és sejtelmesen érzékelhető, addig a belső terekben a két épület kapcsolódási határvonalán, a főtengely mentén jelenik meg mindaz, ami a HomeWork igazi különlegességét adja:

az épület az épületben „múlt és jelen ötvözete” hatás.

Az egykori nyugati homlokzat belső téralkotó elem lett, ezenkívül az eredetileg E alakú iskolaépület két kis féludvara az új tömeggel teljes udvarrá alakult át, megnyitásokkal az irodák, lobby-terek felé. A műemléki besorolás, a geometriai kötöttségek és az eltérő funkciók miatt az egész ház kifejezetten összetett. Egy ilyen volumenű projekt esetében a megrendelő és a tervezőcsapat közti nagyon szoros, részletekbe menő, hatékony együttműködés elengedhetetlen a kitűzött cél elérése érdekében.

A régi iskola felújításának és továbbgondolásának eredményeként sikerült egy olyan épületet létrehozni, mely harmóniát teremtve a múlt és a jelen között, magas minőségben és hatékonyan szolgálja ki a különböző funkciókat.

Az OCTOGON magazin legújabb, 187-es (2023/7-es) lapszámában sok egyéb mellett a BORD Építész Stúdió tervezte BudaPrés épületről, az Országos Széchényi Könyvtár új Archivális Raktáráról (TSPC Kft., Tectum-Art Studio), a Krizsán András DLA által jegyzett piliscsabai új evangélikus templomról és a Margit körúti HomeWork, lakó- és iroda-komplexumról is olvashattok.

Magazinunkra itt lehet online előfizetni.