A The Zam! mellett nem lehet csak úgy elmenni.

„Milyen épület az, aminek még ablaka sincsen?” – teszi fel a kérdést egy középkorú hölgy barátnőjének, ahogy távolodnak a zamárdi kishajó kikötő közelében tavaly év végén megépült, különös formájú The Zam! nevű közösségi tértől. „Szerintem zseniális” – vágja rá a másik. Kendik Géza, a Studio A4 vezető tervezője szerint semmi baj nincs azzal, ha egy épület megosztó, sőt, véleménye szerint a jó épület definíciója az, hogy kivált valamilyen ingert az emberekből. Az épület, ami mellett csak úgy elmegyünk, az nem az. 

A The Zam! mellett pedig nem lehet csak úgy elmenni. A kis épület, melynek egyik része egy összenyomott gyurmagolyóhoz vagy pattogó strandlabdához hasonlítható, másik része pedig egy műugró torony formavilágára emlékeztet egy hatalmas deszkával a tetején mégsem öncélúan különc, hanem izgalmas formái, arányai, két tömegének vizuális egyensúlya révén már most – kültéri bútorok, fröccsöző vendégek és kifeszített napvitorlák nélkül is – a part emblematikus épületként jelenik meg. 

 

A Zam! a főúthoz közel, közvetlenül a bicikli útvonal mellé épült, tetőtéri teraszáról remek kilátás nyílik a Balatonra és a mellette álló teniszpályákra is, ahol gyakran rendeznek amatőrversenyeket, de aminek se lelátója, se büféje nincs, így a jövőben ezt is kiszolgálja majd az új multifunkcionális épület. A közösségi tér kialakítására Zamárdi város írt ki közbeszerzési pályázatot, melyet a Studio A4 nyert meg, és bár a városvezetés is alapvetően egy karakteres, szimbolikus épületben gondolkozott, még Kendik Gézát is meglepte, hogy a városnak mennyire tetszett az épület terve.

„A megbízó egy olyan közösségi ház létrehozására írt ki pályázatot, amit az önkormányzat is tud használni, például, ha kihelyezett üléseket akar szervezni a Balaton partjára, de egyben egy olyan tér is, ami kisebb előadások, kiállítások megtartására is alkalmas. Azt is szorgalmazták, hogy a fűthető-hűthető épület a nyári szezonban olyan külső terekkel is bővülhessen, amik a főszezont is kiszolgálják”

– mesélte el a vezető tervező. „Emellett fontos szempont volt, hogy az épületnek olyan markáns formája legyen, ami rögtön felismerhető” – tette hozzá a tervező. A Studio A4 pedig ezen irányvonalak mentén alakította ki az épület, a tervező szavaival „bubi” formájú, kiállítások, kamarakoncertek, rendezvények számára is alkalmas közösségi teret, a klasszikusabb épületrészt, ahol a büfé és egyben szuvenírbolt, a mosdók, raktárhelyiségek kerülnek majd kialakításra, és a térszint felett közel négy méterre épült nagyvonalú tetőteraszt.

Kendik Géza szerint az épület azért sem tekinthető meglepőnek, mert a Balaton jó ideje egyfajta építészeti „kísérleti telep”. „A balatoni beruházásoknak mindig is az volt a problematikája, hogy mi történik velük a csúcsszezonban és mi az év fennmaradó napjaiban. A Balaton egy kísérleti telep, elég, ha csak az ötvenes években épült olyan vasbetonszerkezetű, héjalt épületeket vesszük, mint a szántódi vagy a tihanyi rév épülete, de említhetnénk azokat a modernkori nyaralókat vagy akár templomokat is, amik a 60-as és a 80-as évek között épültek. Mindegyik arról szól, hogy az év nagy részében kiszolgál egy kisebb közösséget, de a főszezonban a köztes terek, teraszok, kertek, pufferterek használata nagy mértékben megnő. Mi is erre reflektáltunk az épület struktúrájával.” 

A „bubi” íves acéltartóira hajlított fémlemez burkolat került, melyeket egyenként hajlítottak meg, hogy kiadják az épület formáját, a padlót fekete műgyantaburkolat fedi. A teret felülről csupán az opeionon keresztül beszűrődő fény világítja meg, de mind a természetes, mind a mesterséges világítás izgalmas atmoszférát termet a fekete-fehér térben, ami egy letisztult hátteret biztosít majd kiállítások, felolvasó estek, kamarakoncertek számára, ahol 40-50 fő kényelmesen le tud ülni. 

A teraszon a déli part szél- és napviszonyaihoz mérten alakították ki a napvitorlák tartórendszerét, melyben kör keresztmetszetű, zöldre festett oszlopok tartják az acélháló rendszert, amire a vitorlákat szerelik majd. A területhez tartozik még egy 20-25 autó számára kialakított parkoló, biciklitároló, és egy viszonylag nagy zöld terület, így a rendelkezésre álló nyitott rész, kültéri kiállítások, rendezvények számára tovább is bővíthető.

A közel 300 négyzetméter összterületű épület várhatóan tavasz végén nyit, de a kiállítások rendezésére már most nagy az érdeklődés, és az önkormányzatnak is célja, hogy a Zamárdi Művésztelep és más művészek alkotásai mellett, a város hatalmas avarkori leleteiből összeállított kiállítást is bemutathassa itt. 

A helyi lakosok és nyaralótulajdonosok mellett, a nemzetközi építészszakma is felfigyelt már az épületre, ami még csak tervszinten létezett, amikor egyedüli magyarként bekerült a katalán építész szövetség és a 2A (2 Architecture and Art Magazine) által megrendezett verseny döntőjébe 2018-ban. 2019-ben pedig az S. Arch Conference-en volt jelölt – ezen a versenyen egy évvel korábban a Studio A4 a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona számára tervezett új épületükér részesült dicséretben (honourbale mention) –, idén pedig bekerült az ArchDaily Év Épülete díj nevezettjei közé.

A nemzetközi elismeréseken túl, mindenképpen örvendetes, hogy a Balaton déli partja egy újabb – építészetileg is izgalmas – olyan létesítménnyel lett gazdagabb, ahol a strandolás mellett kulturális rendezvényeket is lehet rendezni. 
 

Építészet: Studio A4
Vezető tervező: Kendik Géza
Építész munkatárs: Veszelik Péter, Payer Katalin, Kitka Gergely 
Helyszín: Zamárdi, Magyarország
Kivitelezés éve: 2020
Funkció: Multifunkcionális rendezvénytér
Telek területe: 34 194 m2
Méret: 300 m2
Szintszám: földszint + tetőterasz
Szerkezet: Acél tartószerkezet

További fotók és alaprajzok a galériában:




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Emblematikus multifunkcionális közösségi térrel lett gazdagabb a Balaton-part

Emblematikus multifunkcionális közösségi térrel lett gazdagabb a Balaton-part

A The Zam! mellett nem lehet csak úgy elmenni.

Várnay Marianne, az első női építészhallgató

Várnay Marianne, az első női építészhallgató

Száz évvel ezelőtt szinte nyilvános lázadásnak számított egy nőnek az építészet felé kacsintgatni, ma külön programmal hívogatják a lányokat a mérnöki és tudományos pályákra.

Hirdetés