Tisztelgés a huszadik század játszóterei előtt. 

A múlt század játszóterei mai szemmel veszélyesnek és használhatatlannak tűnnek, miközben karakteres formaviláguk fontos korlenyomat. Az Assemble stúdió ezért Simon Terrill kortárs művésszel együttműködve egy olyan installációt alkotott, ami puha anyagból írja újra ezeket a szerkezeteket. A színes habszivacs távolról keménynek tűnik, a biztonság és a kockázatvállalás között húzódó határra reflektál.

 


A RIBA építészeti galériája számára tervezett Brutalista játszótér három jellegzetes londoni lakótelep alapján készült 2015-ben. A Churchill Gardens Pimlicóban, a Brownfield Estate Poplarban és a Brunel Estate Paddingtonban szolgált formai inspirációként. 

 

Ezek játszóterek a betonlabirintusok és szélfútta sétányok eltűnő világát idézik” – jegyzi meg Terill. 

Az Assemble a beton és acél szerkezeteket habszivacsból öntötte ki, lehetővé téve az embereknek, hogy újra biztonságos játékhelyként tekintsenek rájuk. Ezt a látogatók a gyakorlatban is kipróbálhatták, szó szerint beleugorhattak a kiállításba.

 

A szerkezetek alapvetően mozdulatlanok, a látogatók mozgása teszi őket izgalmassá” – mondta el Jane Hall, az Assemble munkatársa.


Az installáció kiegészítéseként Simon Terrill a RIBA archívumából összeállított egy filmet, ami az eredeti játszótereket elevenítette meg. A RIBA a kiállítást műhelymunkák, események és viták fórumaként kezelte, ahol a brutalista építészetről, a játékról és a városról szólt a diskurzus.
 



Assemble | Web | Facebook | Instagram




Forrás: Wallpaper
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Állandó átmenet Kelet és Nyugat, szocializmus és kapitalizmus közt

Állandó átmenet Kelet és Nyugat, szocializmus és kapitalizmus közt

Építészeti illúziók és városutópiák Örményországból, a Mai Manó Házban.

Eladta az IKEA Breuer Marcell brutalista épületét

Eladta az IKEA Breuer Marcell brutalista épületét

Az építészként végzett új tulajdonos nulla energiaigényű szállodát varázsolna belőle. 

Azt hittem, azért nyomnak a formatervezés irányába, mert egy nőnek hímzőszett való a kezébe

Azt hittem, azért nyomnak a formatervezés irányába, mert egy nőnek hímzőszett való a kezébe

Interjú Hella Jongerius formatervezővel, aki egy paradicsomfarmról indult a világhírig.

Hirdetés