Interjú Morvai Zoltánnal, a BE LIGHT! ügyvezetőjével, a Hotel Clark világítástechnikájáról.

 

Mennyiben volt más ez a projekt, mint a korábbiak?

Ugyanazzal a gonddal kezeltük, mint az összes projektünket. Ami miatt mégis kiemelt figyelmet igényelt, az a lokáció: a Clark Hotel Budapest egyik legfrekventáltabb, legértékesebb telkén épült, és szervesen beletartozik a városképbe.

Mi volt a legnagyobb kihívás a munka során?

Mivel a hotel a városképbe illeszkedik, nemcsak a beruházónak, hanem a szakhatóságoknak is egy határozott elképzelése volt a homlokzati világításról. Szempont volt például, hogy az épület ne lógjon ki a város fényei közül, passzoljon a Halászbástyához, a Budai Várhoz, vagy akár a Lánchídhoz is. Ezért nagyon komolyan megfogalmazták az igényeiket: A világítás nem lehetett dinamikus vagy színváltó, fontos volt, hogy milyen színhőmérsékletű fényeket használunk. A másik érdekes feladat az volt, hogy azt a sárgás fényt, amit a nátriumlámpák okoznak, –mert itthon jellemzően azzal oldják meg a városi világítást – előállítsuk LED-ek segítségével. Ehhez egy külön lámpacsaládot kellett legyártanunk viszonylag rövid idő alatt.

Hányan dolgoztatok a projekten?

A projektvezető mérnökünk, aki tervezési szakasztól kezdve végigkísérte a munkát, Berecz Bertalan volt. A teljes intelligenciát, vezérlést Kis Ádám kollégánk rakta össze, egy személyben. A projekt fontossága kapcsán én magam is részt vettem a munkában. Csapatunk menet közben egy negyedik fővel is bővült: Ungár Fanni dizájnernek és lámpakészítőnek köszönhetjük a szélfogótér exkluzív világítását.

Miért éreztétek fontosnak, hogy ebbe a térbe különleges világítás kerüljön?

Talán a leghangsúlyosabb része az épületnek maga a bejárat. Nagyon komoly munka folyt, hogy kiemelkedjen a környezetéből. A tervezők megálmodták hozzá az úgynevezett oroszlános kaput, ami onnan kapta a nevét, hogy fémszerkezetében visszaköszön a Lánchíd oroszlánja. Az itt található, viszonylag kis területű, de nagy belmagasságú térbe olyan világítást kellett terveznünk, ami hívogatóan, vendégcsalogatóan mutatja a bejáratot és kiemeli az exkluzivitást, amit a Clark Hotel is képvisel. Ungár Fannit arra kértük, hogy egy olyan kompozíciót alkosson meg, ami ugyan uralja ezt a teret, mégsem nyomja agyon. Szerintünk ez remekül sikerült, a Peak nevezetű lámpacsaládból készített kombinációjával!

Ahogy más projektjeiteknél, a Clark Hotel esetében is szerepet kapott a fény mesterséges intelligenciával történő szabályozása. Itthon mennyire elterjedt ez a technológia?

A világítás szabályozásának igénye egyidős a világító emberrel, hisz különböző hangulatokat lehet így előállítani. A világ fejlettebb részén ez már egy bejáratott technológia, hisz nem szabályozni a fényt legalább akkora hiba, mint a radiátorra nem rakni termosztátot. Véleményem szerint a szabályozás ipari méretekben akkor működik pontosan és helyesen, ha a rendszerből minél inkább kihagyjuk az emberi kéz érintését. Ehhez már intelligens algoritmusokat tudunk programozni, amelyekkel érzékelni tudjuk a jelenlétet, a levegő páratartalmát, de akár a forgalom vagy a zaj nagyságát is.

A Clark Hotel esetében hogyan terveztétek meg ezt a rendszert?

Az időhöz kötöttük magunkat: Napfelkelte és a naplemente pontos ideje adja az ütemet. Egy szállodának minden napszakban élőnek és hangulatosnak kell lennie. Nem számít, hogy a vendég éjjel háromkor érkezik a reptérről, vagy délután szeretne meginni itt egy kávét. Mivel a hotel üveghomlokzatán a fény akadálymentesen áthatol, a világítás tervezésekor a külső viszonyokhoz is kellett alkalmazkodnunk. Ehhez egy intelligens rendszert használtunk, amellyel időzónákra bontottuk a szálloda üzemeltetését. A zónákhoz különböző világítási képek tartoznak, amelyekhez logikai csoportokba tettük azt a több száz lámpát, amely a lobbyban és az étteremben található. Ez egy nagyon izgalmas programozási folyamat volt, amihez sokszor meg kellett várnunk az éjszakai sötétséget, de nagyon élveztük a feladatot.

Mennyire energiatakarékosak ezek a technológiák?

Már maga a szabályozás, és hogy annyi fényt használunk, amennyire szükségünk van, önmagában azt eredményezné, hogy a világításra fordított energiát gyakorlatilag a felére lehet redukálni. Mivel egy szálloda a nap minden órájában üzemel, a hosszú élettartam legalább ilyen fontos a beruházó számára. A Clark Hotel esetében csupa olyan világítótestet alkalmaztunk, amelyek élettartama messze 50-100 ezer órán felüli. Ezzel egy gondozásmentes szállodát szerettünk volna kialakítani. Itt is megköszönöm a beruházó igényességét, hogy erre lehetőséget biztosított nekünk.  




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Az Építészeti Múzeum pályázat nyertes és díjazott tervezőit kérdeztük IV.

Az Építészeti Múzeum pályázat nyertes és díjazott tervezőit kérdeztük IV.

A  2. helyezett monostudio / Zombor Gábor DLA gondolatai a tervezésről

Az Építészeti Múzeum pályázat nyertes és díjazott tervezőit kérdeztük III.

Az Építészeti Múzeum pályázat nyertes és díjazott tervezőit kérdeztük III.

A Deichler Jakab Stúdió gondolatai a tervezésről

Az Építészeti Múzeum pályázat nyertes és díjazott tervezőit kérdeztük II.

Az Építészeti Múzeum pályázat nyertes és díjazott tervezőit kérdeztük II.

A Vikár & Lukács Építész Stúdió gondolatai

Hirdetés