Reméljük, hamarosan vízzel is... addig is kukkantsunk be a falak mögé - megéri!

Bejárta a sajtót az örömteli hír, hogy a Rác fürdő ügyére végre pont került: nagy az esély, hogy előbb-utóbb birtokba vehetik a budapesti fürdők rajongói. Hogy ez miért öröm, azt nem kell magyarázni, hogy miért hír, azt csak az tudja, aki nyomon követte az elátkozott fürdő sorsát az utóbbi évtizedekben. A hazai kortárs építészet egyik legnagyobb vesztesége, hogy ez a példaszerű felújítás tíz éve enyészik a zárt ajtók mögött. 

A felújítást a Budapesti Műhely tervezte (Dévényi Tamás és kollégái, Kis Péter, Valkai Csaba, Varga Anikó), több mint egy évtizede. 2010-ben elkészült, a szaksajtó annak idején az egekbe dicsérte. Hogy joggal, arról saját szememmel győződhettem meg, még frissiben, a munkák befejezése után. Egyszerre voltam lelkes mint a fürdők nagy barátja és mint építész, a történelmi korok és a meleg vizes kényeztetés eme rafinált mozaikja láttán. Lekesedésemmel nem voltam egyedül, Török Tamás például így foglalta össze a benyomásait:

A térnek, a látványnak, anyagoknak, textúráknak és a finom részleteknek olyan invenciózus gazdagságával, olyan vizuális és taktilis minőséggel szembesül (a kritikus - szerk.), amitől elszokott, aminek már a lehetőségéről is lemondott. Csodálatos szürkék, a márványmozaik és az ólomlemez pikkelyei, geometriailag szinte követhetetlen, szerves térkombinációk, izgalmas, váratlan átlátások, kormetszetek. Ez is eklektika, de lenyűgözően bonyolult viszonyrendszerben, ahol a kortárs szellem egységes elvet képes érvényesíteni. 

Nos, ez a valóban párját ritkító érzékenységgel, igazi építészeti invencióval, átszellemültséggel, vagy egyszerűen csak az építés, az építészei alkotás örömében lubickolva megalkotott történelmi képeskönyv 2010 óta rohad, sajnos szó szerint. Most, hogy a BGYH (Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.) a tervek szerint 2,5 milliárd forintból helyrehozza, amit az elmúlt tíz év elpusztított, érdemes felidézni a hányatott sorsú fürdő történetét.

A Rácz fürdő többszáz éves múlttal rendelkező, szervesen nőtt épület, amelynek legrégebbi részei török koriak. A jelenlegi épületegyüttes nagy része Ybl Miklós tervei alapján, 1864 és 1870 között, két ütemben készült, először romantikus, majd historizáló stílusban. Az Ybl alkotta bővítések és átalakítások a korábbi barokk kori épületeket is magukba olvasztották. Az épületegyüttes a második világháborúban jelentős károkat szenvedett. Egy darabig ideiglenes felújítással működött, majd 1963-65 között felújították, de  meglehetősen favágó módon – több épületrészt elbontottak, részben az Erzsébet híd építése miatt, részben a nem megfelelő műemléki hozzáállás okán. A fürdőt kezelő Budapest Hévizei és Gyógyfürdői Zrt. 1998-ban a Kaszab Építész Irodát bízta meg a fejlesztési program kidolgozásával, 2001 és 2006 között tervek is készültek, és felépült a fürdő melletti modern kiegészítés, de a folyamat abbamaradt. Végül 2007-ben egy pályázatot követően Dévényi Tamás és csapata vette át a tervezést, és kezdett bele az évtizedek során felgyülemlett építési és koncepcionális hibák orvoslásába.

Dévényi Tamás építészeti szemléletére amúgy is jellemző a múlt iránti érzékenység, ennél az összetett épületegyüttesnél látható örömmel vetette magát a különféle rétegek felfejtésébe és láttatásába.

...régi épülettel foglalkozni azért jó, mert az időtengelye sokkal hosszabb. Ha a negyedik dimenzió intenzíven jelen van, az inspirál is, ugyanakkor a felelősséget is növeli. Nem hiszek a narratív építészetben, de azt gondolom, hogy a múltja csak gazdagabbá tud tenni valamit.

Mindezt az őszinte, korát meg nem hazudtoló építészet iránt elkötelezett Dévényi határozott kortárs keretbe helyezte, a belső tér így egyfajta építészeti múzeum 1:1-es modelljének is tekinthető. A modell hasonlat nem alaptalan, szó szerint, anyagában is jelen van a téregyüttesben. A megbízók kívánsága volt, hogy az Ybl által tervezett zuhanycsarnokot eredeti formájában állítsák helyre.

Alaprajzilag azonban nagyon nem volt jó helyen, konkrétan a szomszédos szálloda terébe került volna. Adódott a megbízói ötlet, hogy semmi gond, építsék fel kicsit odébb. 2007-et írtunk, a krónikus visszaépítési láz még nem szedte áldozatait, a Budapesti Műhely tervezői nem tudtak megbékélni az effajta történelemhamisítás gondolatával.

Az egyébként nívós és történetileg is érdekes zuhanycsarnoknak azonban mennie kellett, de úgy, hogy közben maradjon, Dévényi Tamás pedig salamoni döntést hozott. A korhű belső megépült ugyan jópár méterrel odébb, korszerű anyagokból, mintegy kulisszaként, a kézzel működtethető zuhanyok, a grotta, a medencék és kádak, a vízhajtású óra is megmaradt, de kívülről a 19. századot látszóbeton dobozba zárták, a tervező szerint így önmaga életnagyságú modellje.

A laikus látogató persze nem biztos, hogy felfejti a megoldás mögött húzódó elméleti szövevényt, a tervezői lelkiismeret azonban megnyugodhatott. Érdekes játéka az időnek, hogy ma, 2021-ben már valószínűleg nem okozna gondot egy efféle „kegyes csalás”, így a sok építészettörténeti korszakot dokumentáló építészeti szövet egy újabb, keletkezése idején még nem sejtett jelentésréteggel is gazdagodott. 

 

A fürdőkultúra szempontjából is tartogatott kuriózumokat az együttes, túl azon, hogy nem mindennapi élmény lett volna – és reméljük, lesz is – bolyongani a török kortól napjainkig terjedő történeti terekben, a  csillámbetétes műgyanta padlón állva lepillantani az alant dudorodó kupolákra. A török fürdő medenceterének kupoláján például – a megbízóval folytatott némi küzdelem árán – meghagyták az eredeti opeionos nyílást, így a tér közvetlen kapcsolatban áll az égi dimenzióval, ami a fürdőzés során egyáltalán nem elhanyagolható szempont. A víz és a levegő mellett a tűz is eredeti anyagi mivoltában van jelen - igaz, hogy a fáklyás világítást a tűzoltóság nem engedélyezte, de sikerült elérni, hogy ebben a legkorábbi épületrészben nincs villanyvilágítás, a vendégek lámpásokkal bandukolnak teremről teremre merítkezni. A föld elemet pedig az agyag vörös színe képviseli körben a falakon. A 19. századi fürdőrész architektúrája ugyanígy születésének korát idézi fel minden míves részletében, a romantikus csillagos kupolától a karos zuhanyokig és fém fürdődézsákig. 

 

A kortárs és a műemléki építészet együttélését úgy magyaráztam, hogy olyan az együttes, mint a madártej: az egymástól elkülönült, különböző korokból származó épületrészek úgy úsznak az épületben, mint a fehér habgaluskák, amikre mi ráöntöttük a kortárs építészet vaníliasodóját.

- vallotta Dévényi Tamás egy interjúban. A magával ragadó, bolyongásra csábító téri és időbeli labirintus megvalósulása a megbízó felvilágosult, megengedő szemléletét is bizonyítja. Építész, kivitelező és megrendelő gyakran kudarcos, és szinte mindig nehéz – hisz sok vonatkozásban ellenérdekelt – párbeszédében a Rác fürdő felújítása nyomós érv. Ezért is mérhetetlen luxus, hogy tíz éve senki sem látta, legfeljebb hivatalból konstatálhatta lassú, szomorú tönkremenetelét. Az elátkozott/elvarázsolt kastély azonban remélhetőleg most már felébred Csipkerózsika-álmából, és amellett, hogy boldogan áztatja ott magát a fizetőképes kereslet, betölti majd azt a hivatását is, amit az építészetkritikus Török Tamás 2010-ben vizionált:

Erre a projektre lehet majd hivatkozni, sőt, konkrétan meg is lehet mutatni, ha arról van szó, hogy miért kell gondosan kiválasztani a megfelelő építészt, azután pedig miért nem jó beleszólni a tervezésbe, hogy miért kell értelmes koncepció, és azt miért kell végigvinni, hogy miért jobb a „jó" építészet, hogy a műemlék nemcsak probléma, hanem óriási lehetőség is, de ésszel kell hozzányúlni. 

Még szerencse, hogy a kortárs és történeti építészet harmonikus együttélése vonatkozásában a példamutatás ma aktuálisabb, mint valaha...




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Tényleg megnyílik a Rác fürdő?

Tényleg megnyílik a Rác fürdő?

Bemutatták a „Rácz-fürdő” felújításának látványterveit

Rác fürdő újratöltve

Rác fürdő újratöltve

Reméljük, hamarosan vízzel is... addig is kukkantsunk be a falak mögé - megéri!

A Fővárosé lehet a Rác fürdő

A Fővárosé lehet a Rác fürdő

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. kikiáltási áron vásárolta meg a fürdőt és a mellette álló hotel épületét. 

Hirdetés