Hirdetés

Bemutatjuk Kazi Zsolt tervét, amelyért Silver Diploma díjat kapott az Eurasian Prize nemzetközi versenyen.

Hirdetés

Kazi Zsolt Silver Diploma díjat nyert a diplomamunkájával az Eurasian Prize nemzetközi versenyen. Az idei kiírására 22 országból több mint 450 projekt nevezett, a BME hallgatója a Gergely-bánya megújításának tervével pályázott a fenntartható jövő témakörében. A fiatal mérnök áramot, illetve hőt termelne a bánya feltöltéséhez használt hulladékból keletkező biogázból, az erőmű köré pedig környezetbarát, közösségi térként is hasznosítható látogatóközpontot tervezett. A tervet Kazi Zsolt mutatja be részletesen olvasóinknak.

Bevezető

A terv célja a Budapest X. kerületében elhelyezkedő egykori Magnezitipari Művek agyagbányájának a területén felhalmozott nagy mennyiségű hulladékból származó biogáz környezettudatos módon történő hasznosítása, koncepció kidolgozása a teljes terület rekultivációjára. A terv fő részeként biogáz feldolgozó, és hozzá tartozó növényház, közösségi tér készül.

Helyszín

A tervezési helyszín Budapest X. kerülete. A Duna egykori árterületeként feltöltődött, nagyrészt szőlőtermelésre hasznosított dombokat nagy mennyiségű és jól bányászható agyag alkotja, melyet a XVIII. századtól kezdve hasznosítottak. Jelentős kerámiaipar alakult ki, a terület fénykorában évenként több millió darabos termelés zajlott. Ennek a kiterjedt hálózatnak a részét képezte a Magnezitipar Rt., melynek egykori bányaterülete a közvetlen tervezési helyszín.

A gyár lassankénti megszűnésével a bányaterületet 1955-től az évtizedek során fokozatosan 2-2,5 millió m3 mennyiségű kommunális és építési hulladékkal töltötték fel. Mai állapotában kihalt füves területként mutatkozik, azonban a hely gyomrában ott nyugvó óriási mennyiségű hulladékból kihasználatlan biogáz származik. A több, mint húszhektáros terület évtizedek óta rekultivációra vár.

Koncepció

A terv a teljes életciklusban történő környezettudatos rekultivációra épül, a lehető legnagyobb mértékig önellátó épületekkel.

A gondolat szerint a terület képes a meglévő parkhálózat részévé válni a sűrű beépítésű városon belül zöld szigeteket teremtve. A terv – szem előtt tartva a fokozatos megvalósulást – három képzeletbeli gyűrű mentén szervezett. A kérdés, hogy miért érdemes foglalkozni a területtel.

A belső gyűrű a park központi eleme, a biogázfeldolgozó a hozzá kapcsolt növényház-közösségi térrel. A terület egy húszéves ciklusgörbe felső szakaszán jár, így körülbelül 85 százalékos hatásfokkal termelhető ki a biogáz. Ez évenként nagyjából 4500 MWh villamos energiát jelent, ami ellátja a park épületeit, valamint a környező háztartásokba visszatáplálva megközelítőleg 2200 háztartás teljes éves villamos energia igényét fedezi. A terv fontos része a keletkező hőenergia hasznosítása is: ez téli időszakban a feldolgozóhoz kapcsolt növényházat fűti, ahol a park beültetésére és eladásra szánt növényeket egyaránt termelnek. Nyári időszakban a környező lakó- és ipari beépítések használati melegvíz igényét segíti, évenként 16,2 millió MJ energiával.

A teljes életciklust vizsgálva 25 éves időtartamban hasznosítható a gáz, ezután az épület képes átállni a kiépített szívókutakba telepített geotermikus energia kinyerésére. A területen 3000 m2 napelem kerül elhelyezésre, az épületek mindegyikében aktív, ózonnal történő eső- és szürkevíz-kezelés zajlik.

A közbenső gyűrűbe a parkhasználatot segítő fedett nyitott pavilonok kerülnek. A külső gyűrűbe a park peremein meghatározott funkciójú kiszolgáló épületek készülnek, a bevezető irányokra illesztve. Pufferzónaként a terület szélein intenzívebb zöldesítés történik, a faiskolával együtt több mint 2500 új fa telepítésével.

Az épület tömegformálása, térszervezése

Az épület egy három sávra osztott 30x30 méteres raszterbe van illesztve. A tömeg meglévő domborzatba helyezésével energetikailag kedvezőbb, építészetileg a környezetbe illeszkedőbb, finomabb viszonyulást kapunk.

Az egyes szintek eltolásával a terepre fekvő lépcsős forma alakul ki, melynek déli irányba való megnyitása lehetővé teszi a növények és belső terek számára szükséges fény bejutását. A shed-tető szerű felnyitás a külső tér és az ég felé nyitja a belső tereket, egyben reagál az erős ipari múltra. 

Alaprajzilag az elsődleges és másodlagos terek hosszanti irányban elkülönülnek egymástól, a fő funkcióterei a déli irányú megnyitásra szervezettek, a kiszolgáló funkciók a belső zártabb vonal mentén sorolva biztosítottak. A két zóna között két oldalra működő szekrényezés és gépészeti sáv kapott helyet.

A park fokozatos zöldesítésében lényeges szerepet játszik az épületen belüli növénytermesztés, mely biztosítja a magasabb igényekkel bíró növények előnevelését; emellett a telepített faiskolával párhuzamban – egyfajta kertészetként – eladásra kínálható növényeket is nevelnek.

A mobil növénytárolók áthelyezésével szintenként több, mint 220 m2-es közösségi tér jön létre, mely alkalmas előadások, kihelyezett tanórák, kiállítások, kisebb rendezvények lebonyolítására. Ez a felső szinten látványgépészettel egészül ki, ahol nyomon követhető az energiatermelési folyamat.

Az épület önellátó – energiaszükségletét a feldolgozó biztosítja. A teljes életciklust vizsgálva 25 éves időtartamban hasznosítható a gáz. A kimerülés után a kiépített méretezett szívókutakba hővisszanyerős rendszer telepíthető, amely a geotermikus energiát hasznosítja, továbbá a meglévő közműbetáp vezetékei is rendelkezésre állnak.

Tömegformálásából adódóan az épület gravitációs módon átszellőztethető, a funkció megkívánta gépi rásegítés a talajban bevezetett – természetes úton előhűtött – levegővel zajlik. A belső vízelvezetés elősegíti az épületben működő aktív vízgyűjtést.

Anyaghasználat

Az épület masszívabb, kőszerű tálcák és azokból kristályszerűen kinövő transzparens tetők váltakozásával játszik. Külső és belső felületeit látszóbeton alkotja. A fő terek lefedése sűrűn elhelyezett filigrán rácsostartó szerkezettel történik, többcellás polikarbonát burkolattal. Ez az ipari múlt és a jelen igényei közötti kölcsönhatás és együttműködés szimbóluma, egyben képes kiszolgálni a funkcióból adódó szerkezeti, energetikai elvárásokat.

Epilógus

A terv nívóját nemcsak az Eurasia Prize-on nyert díj mutatja, de érdemes idézni Herczeg László építész tavalyi opponensi véleményét is: „Kegyetlen környezet, ipartelepek, lakótelep. Bányákkal tarolt múlt és szeméttelep. Építész nemigen merészkedik ilyen terepre, ide tervezni extrémsport. Gondolhatnánk. Mégis ami születik nélkülöz minden durvaságot.

A tervet a szelíd mérnöki józanság járja át. (...) A terv minden részletében hiteles, gondos.

(...) Az építésznek ritkán van lehetősége a létrehozott rendszereken igazítani, újrahangolni, gondját viselni. Ezért ha fenntartható módon akar tervezni, a megújulás képességét már a terv alapvetéseinél meg kell próbálni lefektetni. Meggyőződésem, hogy mindez e tervnél összejött. (...) Azt gondolom meg kellene építeni, látni, hogyan tudna megvalósulni, utána működni, átalakulni, beérni, vagy beépülni.”

Helyszín: Budapest, X. kerület
Bruttó szintterület: 1178 m2
Teljes rehabilitált terület: 250 000 m2

Építész tervező: Kazi Zsolt
Építész konzulens: Kronavetter Péter
Épületszerkezettan konzulens: Páricsy Zoltán
Épületgépészet konzulens: Dr. Kontra Jenő
Tartószerkezet konzulens: Cséfalvay Gábor
Építéskivitelezés konzulens: Klujber Róbert
BME Középülettervezési Tanszék

Az archív képek forrása: Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemén

A nagyobb képekért és a feliratokért kattints a galériára!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Fület tervezni a legnagyobb kihívás

Fület tervezni a legnagyobb kihívás

Mármint ha a Hollóházinak kell porcelán étkészletet tervezni, márpedig Sütő Erika és Golovics Ferenc pontosan ezt tette.

A Balaton bútorgyárnak tervezett széket a Planbureau Stúdió

A Balaton bútorgyárnak tervezett széket a Planbureau Stúdió

A Tilt széket a 2019-es London Design Fairen mutatták be.

Hirdetés